Jane Eyre: Árvalány, a regény címszereplője és elbeszélője. Jelentéktelen külsejű, ám eszes, tehetséges, szenvedélyes lány. Ügyesen rajzol, zongorázik, türelmes, következetes tanár. Mr. Rochester iránti érzelmeiben tiszta, elfogultságtól mentes, igazi modern nő: nem törődik a kor és a társadalmi különbségekkel, szerelmével egyenlőnek vallja magát. Nem vállalhatja azonban, hogy bűnben éljen nős kedvesével, ezért elmenekül tőle. A St. John által javasolt érzelem nélküli házasságra azonban nem tudja rávenni magát: továbbra is hű Mr Rochester iránti szenvedélyéhez, még akkor is, ha tudja, hogy az soha nem teljesedhet be. Visszatérve kedveséhez nem riasztja Mr. Rochester rokkantsága, sőt boldog, hogy így is segítheti szerelmét.

Edward Fairfax Rochester: Thornfield Hall ura, Jane Eyre szerelme, később férje. Nem jóképű, de erős, határozott karakterű férfi. Sok mindenben tehetséges: szépen énekel, ügyesen zongorázik, olvasott, művelt ember. Életét beárnyékolja a fiatalon elkövetett végzetes baklövés: rosszul nősült, erkölcstelen, ostoba nőt vett el, akitől nem szabadulhat, hiszen a nő végül megőrült. Emiatt hajlik a búskomorságra, gyakran szeszélyesedő és büszke. Szerelme Jane iránt, aki egyszerűségében, józanságában és tisztaságában pont az őrült aszony ellentéte, őszinte és szenvedélyes, és még a társadalmi és égi büntetést is vállalná, csakhogy a lány férje lehessen. A keserű emlékek ellenére is megpróbálja kimenteni őrült feleségét az égő Thornfieldből, és ezért a szeme világával és az egyik kezével fizet.

Adèle Varens: Naív, kacér francia kislány, Rochester gyámleánya.Egy balett-táncosnő lánya, aki Rochester szeretője volt. Anyja otthagyta Mr. Rochesternél miután a férfi szakított vele, állítva, hogy ő az apa, bár ebben Rochester később is kételkedik. Felnőve jómodorú,művelt kisasszony lesz belőle.

Mrs. Alice Fairfax: Házvezetőnő Thornfieldban.Az ő hirdetésére válaszolva kerül Jane a házba. Nem helyesli Jane és Mr. Rochester kapcsolatát, de nem tudni, hogy azért, mert tud a férfi őrült feleségéről, vagy mert zavarja a köztük lévő társadalmi és életkorbeli különbség.

Mrs. Reed: Jane anyai nagybátyjának felesége, Gateshead űrnője. Majomszeretettel isteníti saját gyermekeit, főleg a fiát Johnt, és gyűlöli Jane-t, aki nem hajlandó meghunyászkodni előtte, és akit a saját férje jobban szeretett, mint őt és közös gyermekeiket. Mikor lehetősége nyílik rá, intézetbe adja a lányt, és megfeledkezik róla. Évekkel később, mikor elzüllött fia, John öngyilkos lesz, Jane-ért küldet, hogy a halálos ágyán bevallja: megakadályozta, hogy a lányt annak gazdag nagybátyja örökbe fogadhassa.

John, Eliza és Georgiana Reed: Mrs.Reed gyermekei, a maguk módján mind önző, szívtelen emberek. John léha, lusta, hanyag ember, aki elkártyázza a Reed-vagyont, majd öngyilkos lesz; Eliza rideg teremtés, aki nem szeret senkit, és végül apácának áll; Georgiana önző, hiú nő, aki csak a saját kényelmével és szépségével van elfoglalva, és végül gazdag férjet szerez.

Blanche Ingram: előkelő származású hölgy, a megye szépe, aki Mr. Rochester felesége akar lenni. Szép, ám büszke és gőgös, műveltségét fitogtató teremtés, aki meg van győződve arról, hogy megjelenése elegendő Mr. Rochester elbűvöléséhez, és észre sem veszi, hogy szívtelen megnyilvánulásai csak elriasztják a férfit. Csak érdekből akar Thornfield úrnője lenni, ám amikor Mr. Rochester azt híreszteli, hogy a vagyona kisebb, mint amiről a környéken tudtak, már nem érdeklődik a férfi iránt.

St. John Rivers: tiszteletes, Jane távoli unokatestvére, majd kérője. Álma, hogy misszionárius lehessen, és ezért hajlandó minden személyes érzelmet vagy testi kényelmet feláldozni. Céltudatos, határozott, néha a kegyetlenségig hideg, aki úgy érzi, a szent cél érdekében joga van megkövetelni minden áldozatot. Jane-be nem szerelmes, csak azért akarja feleségének, mert a lány hasznára lehet a misszionáriusi munkában. A lány visszautasítása után egyedül vág neki az útnak, és évek áldozatos munkája után Indiában éri a halál.

Diana és Mary Rivers: St.John húgai, Jane unokatestvérei. Kedves, intelligens hölgyek, akik végül boldog házasságban érnek révbe.

Az írónő a modern női fejlődésregény (Bildungsroman) első művét teremtette meg ebben a regényben. Az egyes szám első személyben elbeszélt történet egy nő élettörténetét meséli el annak legfontosabb állomásaival. A cselekmény helyszínei is erősítik ezt a felépítést. A gyermekkor helyszíne Gateshead, ahol Jane először találkozik a kiszolgáltatottság, az elnyomás érzésével, mind a rokonai, mind a család felette álló férfitagja, a gyermek John részéről. Ez az időszak a szexuális érettségig tart. A következő szakasz a lowoodi évek ideje, amelynek aszketikus, lemondásokkal és elfojtásokkal teli világában Jane lelkileg válik nővé. A Thornfield Hallban töltött idő alatt Jane érzelmileg kiteljesedik, egy egyenrangű lélek viszonozza az érzelmeit, ám csaknem áldozatul esik Mr. Rochester önzésének, aki, bár jó szándékkal, de féltékenységgel manipulálja az érzelmeit, és bűnös viszonyba akarja a tudta nélkül belevinni. A Rivers-családdal töltött idő a thornfieldi időszak érzelmi kontrasztja: St. John tisztességes, ám szenvtelen szerelme szintén elfogadhatatlan, ő is csak kihasználni, elnyomni akarja Jane-t.

Brontë szentimentális érzelmek nélkül tekint a viktoriánus világra. Hőseinek egymásra találása nem a szerelem diadala, hanem a keservesen megszerzett önmegismerés, és a társadalmi helyzetükben bekövetkezett változás (Mr. Rochester nyomorék, Jane gazdag lett) következménye.