Charles Dickens  írásaiban megörökítette számunktra a csodálatos, az "igazi ünnepet" a viktoriánus Karácsonyt.

A Viktória korszak ma is,  továbbra is érzékelhetően befolyásolja a XXI. század karácsonyi hangulatát és formálja elképzeléseinket az "ideális" karácsonyról, de a Közép-kori hagyományok áthatják ünnepeinket a régen elmúlt idők vallásos, kulturális és szellemi értékeivel.

A keresztény ünneppel kapcsolatban kialakult hagyományainknak jelentős része valóban a középkor már-már homályossá vált szokásaiból származik. A karácsonyfa díszítés szerepe és a magyar kultúrában is nagy múlttal rendelkező betlehemezés, valamint az ünnepi lakoma, mind a közép-kori ritualizmuson és szentélményeken alapuló társadalmaktól vette kezdetét.

A karácsony jelképe a feldíszített fenyőfa. A középkorban az egyház foglalkozott a fák feldíszítésével és e tevékenységben felhasznált legfontosabb ékességei egyszerű piros almák voltak. A szabadon lévő fákat szenteste díszítették fel almákkal, melyek az ószövetségi Ádám és Évát ábrázolták. A Szentestének ismert ünnepet ekkor valóban Ádám és Éva Napnak is hívták. A mai hagyományokra jobban hasonlító karácsonyfát először a németek honosították meg, de ezt csak a XVI. századtól kezdve. Ellentétben mai szokásainkkal, miután megtörtént a fa körüli lakoma és közösségi tánc, a fát a község főterén felgyújtották és ott szertartásosan elégették.

A karácsonyfán kívül az angol-száz kultúrában népszerű magyal, borostyán és fagyöngy a Druid népek szokásaiból veszi eredetét, akik hittek abban, hogy jóindulatú szellemek éltek a fagyöngy ágaiban. A keresztények hozzá adták azt a hitet, hogy Krisztus áldozati vére által lettek a fagyöngy fehér bogyói pirosak. A borostyán pedig a késő középkortól kezdve lett karácsonyi hagyomány a templomokban amikor úgy vélték, hogy ez megvédheti a népet a bubópestis ellen.

A betlehemezés és az angol-száz országokban is hagyománynak számító karácsonyi éneklés is a középkori hitvilágból ered. A betlehemezés a templomi szertartásos színdarabok és hitbeli misztériumok előadásával vette kezdetét. A legnépszerűbb jelenetek közé tartozott Jézus születése és a történet iránti érdeklődéssel párhuzamosan növekedett a karácsony népszerűsége. Angliában pedig a pantomim előadások is ismertté váltak a középkorban Karácsonykor. Ekkor falvakban és kastélyokban mutattak be komikus jeleneteket és a színészek általában az ellenkező nemnek öltöztek be. Szintén az angol ünnepi szokáshoz tartozott a "Wassail" nevet viselő forró ital, mely az régi angol nyelv "waes hael" köszöntésből ered, mely egyszerűen "jó egészséget jelent." ( Az ital világos sör, méz és különböző fűszerek felhasználásával készül.)

Mégis, nincs a történelemben még egy oylan korszak, ami  jobban befolyásolta volna a módot, ahogyan a karácsonyt ünnepeljük  mint a viktoriánus.

Mielőtt Victoria királynő  uralkodása kezdődött 1837-ben Nagy-Britanniában senki sem hallott a Mikulásról vagy a karácsonyi süteményekről. Addig  nem küldtek karácsonyi üdvözlőlapot, és a legtöbb ember ugyanúgy dolgozott karácsonykor is, mint más napokon. 

A gazdagság az újtechnológiák, az ipari forradalom,  vagyis a viktoriánus korszak örökre megváltoztatta a karácsonyt.  

Az ünnepi szabadság - a vagyon által generált új gyárak és iparágak, a viktoriánus korszakban lehetővé tette a középosztálybeli családok számára Angliában és Walesben, a munkaidő-kedvezményt, és azt, ünnepeljék  karácsony első és második napját. A "doboz nap"  nevet kapta december 26, mert ezen a napon nyitották ki az alkalmazottak és a dolgozó emberek a dobozokat, amikben összegyűjtött e számukra ajándékait a gazdag réteg. (Kicsit emlékeztet a nálunk is szokásos, mai cipősdoboz akciókra)  Az új  találmány, a vasút lehetővé tette , hogy akik beköltöztek a városokba, ahol könnyebben kaptak munkát, haza  utazhassanak a családjukkal karácsonyozni.

A Karácsony önmagában nem vált ünneppé Skóciában csak mikor már  évek teltek el Victoria uralkodása alatt. 

Az ajándékok - Viktória uralkodása elején, többnyire kézzel,készített gyerekjátékok voltak. A kézi technikai miatt, drágák, inkább csak a gazdagok engedhették meg maguknak. A gyárakban azonban hamarosan indult a tömegtermelés, ami játékok, babák, könyvek tömgét ontottza immár megfizethető áron. Így a "középosztálybeli" gyerekeknek is jutott már belőlük.  A "szegény gyerek" is kapott ajándékot, az ő hagyományuk, a ma is szokásos karácsonyi harisnya, amely 1870 körül váélt először népszerűvé, s csak egy alma, narancs és néhány dió volt tartalma.

Mikulás  Általában kapcsolódnak az ajándékok, a Mikuláshoz, pedigvalójában két teljesen különálló történetről van szó. A Mikulás eredetileg  egy régi angol tél közepén tartott fesztivál, szereplője. Ruházata általában zöld, jelezve a visszatérő tavaszt.  A Szent Miklós történetek a holland telepesekkelé érkeztek Amerikába a 17. században. Az 1870-es években terjedt el, vált  ismertté Nagy-Britanniában a Mikulás és vele együtt az ő egyedi ajándékai és a rénszarvas, meg a szánkó.

 A pulyka - Amikor Victoria trónra került, a csirke és pulyka túl drága  volt a legtöbb ember számára.  Észak-Angliában a marhasült volt a hagyományos karácsonyi vacsora, Londonban és a déli részeken  pedig a liba volt a kedvenc. Igaz, a pulyka karácsony napján szerepelt Viktória királynő és a családja menűjén. már 1840-ben is a marha-é s persze egy-két királyi sült hattyú mellett. A század végére már a legtöbb ember pulykáz evett a karácsonyi vacsorára.  

  Karácsonyi kártyák, üdvözlő lapok Az ötlet egyszerű volt, akkor még egy fillért sem kellett fizietni bélyegre, postai levél vagy kártya után, bárholvá is küldték Nagy-Britanniában.  Ez az egyszerű ötlet, kikövezte az utat az első karácsonyi üdvözlőlapok számára.  Sir Henry Cole 1843-ban a nyomtattatott ezer művészeti kártyát , kísérlet képpen. Egy londoni üzletben egy shillingért árulták őket. A kártyák népszerűsége segített elfogadtatni az új rendelkezést, amikor 1870-ben a félpennys postai díjszabást bevezették. Az új hipermodern vasutak "megdolgoztk" a pénzáért: hatékonyabban, gyorsabban jutottak célhoz az üzenetek.

  A Fa - Viktória királynő férje a német Albert herceg révén lett a karácsonyfa a népszerű Nagy-Britanniában, mert szülőhazájából, Németországból, amikor ő hozta az egyik a windsori kastélyba a szokást,  a 1840-es években.

A karácsonyi desszert - Tom Smith, egy londoni édesség gyártó  találta ki, 1846-ban.  Az eredeti ötlet az volt, hogy  látványos színes papírba burkolja őket. Aztán ezt továbbfejlesztette aféle régimódi kindertojássá: kis  meglepetés játékokat rejtett a  csomagolásba.

Készült:

a

Magyar Krónika magyar nyelvű cikke
(Montreal, ??? december 16. - Ádám Christohper)

és a

www.historic-uk.com angol nyelven közölt írásának felhasználásával