Egy érdekes hír... persze, a Viktoriánus korban még nem voltak számítógépek, pláne nem,. kimustráltak. Az ötlet, leleményesség azonban, hogy valamiből valamit alakítsunk, bütyköljünk, különleges dolgokkal vegyük magunkat körül, s az sem baj, ha ezek díszesek - nos, a Viktoriánus szellemiséget tökrözik!

Íme, a cikk:

Akváriumként születtek újjá az Apple gépei

Ha szeretted a régi almás gépet, akkor sem kell megválnod tőle, ha már nem működik.

 Az országos tisztifőorvos III. fokú hőségriadót adott ki július 8-tól kezdve, s azóta, ha ingadozó mértékben is, egyfolytában tart a kegyetlen meleg.

 Megdőlt a budapesti, majd az országos napi melegrekord. Július 9-én, szombaton az 1927-ben Szegeden mért 37,8 foknál magasabb, 37,9-es értéket mértek. Vasárnap délutánra még rosszabb lett a helyzet. Újpesten volt az országban a legmelegebb, 38,5 fok. (Az eddigi csúcsot, 37,8 Celsiust 72 évvel ezelőtt, Szegeden regisztrálták.) A napon pedig jóval 40 fölé kúszott a hőmérőben a jelzőfolyadék.

 Talán a méretek miatt nem minden olvasható jól...

Szóval: BBME telephely, 1035 Bp. raktár u. 52.

Tárgyi felajánlásokat és segítőket is várnak, jelentkezni az ellancs@gmail.com mailen, illetve a 06-20-978-43-45-ös telefonszámon lehet.

SOK SIKERT!!!

Bár a történet a hősnő szempontjából happy end-del zárul, a regény ma is erőteljes kiállás a gondolkodó és becsvágyó nők mellett a viktoriánus világ fojtogatóan patriarchális légkörében. A szerzőnő a regény nőalakjain keresztül hatásosan érzékelteti a viktoriánus nő lehetőségeit. Jane ijesztő szereplehetőségekkel szembesül: Helen Burns az iskolában a „viktoriánus szent” vallásos alázatát gyakorolja, Bertha Mason, a padláson rejtegetett őrült feleség ezzel szemben a kor elfojtott szexualitásának példája.

Jane Eyre: Árvalány, a regény címszereplője és elbeszélője. Jelentéktelen külsejű, ám eszes, tehetséges, szenvedélyes lány. Ügyesen rajzol, zongorázik, türelmes, következetes tanár. Mr. Rochester iránti érzelmeiben tiszta, elfogultságtól mentes, igazi modern nő: nem törődik a kor és a társadalmi különbségekkel, szerelmével egyenlőnek vallja magát. Nem vállalhatja azonban, hogy bűnben éljen nős kedvesével, ezért elmenekül tőle.

A Jane Eyre Charlotte Brontë írónő 1847-ben Londonban kiadott regénye, mely A lowoodi árva címen is napvilágot látott. A regény, melyet szerzője Currer Bell álnéven jelentetett meg, rögtön hatalmas sikert aratott. Ma a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartják számon.

Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje, Mrs. Reed neveli. A Reed-család betolakodóként bánik a kislánnyal, Mrs. Reed gyűlöli, mert meghalt férje érzése szerint jobban ragaszkodott az unokahúgához, mint a saját gyermekeihez.

A Brontë nővérek (IPA: [ˈbɹɒntɪ]) nővérek – Charlotte, Emily és Anne – angol írók voltak az 1840-es, 50-es években.

Regényeik megjelenése hatalmas szenzációt keltett és azóta is az angol irodalmi kánon részei.

Édesapjuk Patrick Brontë tiszteletes az ír Down grófságban született 1777-ben, (neve írül: Padraig mac Aedh Ó Proinntigh). Családneve utolsó betűjére akkor került fel a két pont (umlaut), miután átköltözött Angliába. A viktoriánus korban egyáltalán nem volt ez szokatlan formula, csupán annyit kívánt jelezni, hogy ott magánhangzó áll, tehát a név két szótagos.

Matthew Arnold (1822. december 24. – 1888. április 15.) angol költő és kritikus, aki iskola ellenőrként dolgozott.

Matthew Arnold a middlesexi Lalehamben születt 1822 karácsonyán. William Wordsworth a közelben lakott és a család barátja volt. Már középiskolás korában megnyerte egy magazin szervezte esszépályázatot. 1841-ben ösztöndíjat nyert Oxfordba (Balliol College, Oxford), ahonann remek eredményekkel és egy diplomával távozott. Rövid kitérő után állást kapott az egyetemen, majd magántitkár és őfelsége egyik iskola felügyelője lett.

• The Battle of Marathon, 1818 körül, – nem jelent meg magyar nyelven
• An Essay on Mind (versek), 1826 – nem jelent meg magyar nyelven
• Prometheus Bound (fordítás Aiszkhülosztól), 1833 – nem jelent meg magyar nyelven
• The Seraphim and Other Poems, 1838 – nem jelent meg magyar nyelven
• "The Cry of the Children", 1842 – nem jelent meg magyar nyelven
• Poems, 1844 – nem jelent meg magyar nyelven
• Poems (többek közt: Sonnets from the Portuguese), 1850. – magyar nyelven a Portugál szonettek jelentek meg
• Hiram Powers' Greek Slave – nem jelent meg magyar nyelven
• Casa Guidi Windows, 1851 – nem jelent meg magyar nyelven
• Aurora Leigh, 1857 – nem jelent meg magyar nyelven
• Poems Before Congress, 1860 – nem jelent meg magyar nyelven
• Last Poems (többek közt: "De Profundis") posztumusz kiadásban, 1862 – nem jelent meg magyar nyelven